Elsősorban az Apuka és Anyuka magatartása (és részben a testvér) példamutatása befolyásolja azt, hogy a gyermeknek milyen lesz az önmagáról alkotott képe. A pozitív énkép kialakulását segíti, ha a szülők elfogadják a kisgyermek önállóságra való törekvéseit, és bátorítják a próbálkozásokra. Fontos, hogy milyen szemmel néznek a gyermekre, mit gondolnak, feltételeznek róla, mert sokszor az teljesedik be, az fog egy idő után manifesztálódni.
Az önállóság fejlődése
12 hónapos babaNegatív énkép kialakulásához vezethet, ha a szülők elutasítóak, sokszor szidják, kiabálnak a kicsivel és mindenre azt mondják neki, hogy „Te ezt nem tudod megcsinálni, mert kicsi vagy!”. Ilyenkor a „kicsi” gyermek egy ideig próbálkozik, de hamarosan feladja, mert nincs sikerélménye.
Az akarati fejlődéssel együtt alakul az önállóság fejlődése is. Ahogy nő, egyre több mindent szeretne majd egyedül megcsinálni, bár még kitartása nincs hozzá, hogy célját mindig megvalósítsa. Ilyenkor dühös, dacos lesz. A kisgyermek annak a személynek a kérését, kívánságát igyekszik megtenni, aki számára fontos szerepet tölt be, akit szeret, mivel az ő elismerésére vágyik.
Az önállóság kialakulásában az is szerepet játszik, hogy milyen szinten van kielégítve a gyermek érzelmi szükséglete. Az elhanyagolt, gyakran megára hagyott gyermek, hamar lemond az önállóságáról, aki viszont érzelmileg is kiegyensúlyozott, az szívesen próbálkozik egyedül, még akkor is, ha többször kudarcot vall. A próbálkozásokra elegendő időt kell biztosítani. Így alakul ki fokozatosan az önállóság iránti vágya.
Súly és hosszfejlődés
12 hónapos korában a súlya, a születési nagyságától függően:
Kisebb súllyal született baba esetén: 7800 – 8600 gramm
Átlagos születési súly esetén: 9500 – 9700 gramm
Nagyobb születési súly esetén: 10800 – 11800 gramm
12 hónapos korában a hossza, a születési hosszától függően:
Kisebb baba esetén: 71,5 – 73,5 cm
Átlagos hosszúságú baba esetén: 75 – 76 cm
Nagyobb baba esetén: 78 – 80,5 cm
Játékfejlődés
Az egyik kedvenc tevékenysége a gyűjtögető-soralkotó játék. Jó, ha van több méretű üres kosár, vödör, amibe nyugodtan ki-be rakosgathatja a játékokat.
Néhány ötlet a játékfajtákra:
- Konstruáló: fakocka, egyéb építő elemek, montessouri torony
- Húzogatós-tologatós: autók, vonatok, dömperek
- Üreges játékok: kosarak, vödrök, tálak, poharak
- Homokozó játékok: vödrök, lapátok, formák, sziták
- Utánzójáték eszközei: babakonyha tálakkal-poharakkal, babák, kendők, takarók, orvosi táska, szerszámok
- Képeskönyvek: keménylapú lapozgatós és leporelló
- Kirakós-bedobós játékok: forma bedobók, figurás berakós játékok
- Nagymozgásos játékok: csúszda, kismotor, labda
- Alkotójátékok: zsírkréta, vastag ceruza, gyurma, természetes anyagok
- Hangszerek: xilophon, dob, furulya, cintányér
- Bábok: kesztyűbáb, ujjbáb, fakanálbáb, lépegető
A játékokat a szobában úgy érdemes elhelyezned, hogy a különböző játéktevékenységek egymástól elkülönüljenek, illetve legyen elegendő hely a játszáshoz. Fontos a kényelmes ruházat is. A játékokat nyitott polcokon, a kicsi számára elérhető magasságban, figyelemfelkeltően célszerű elhelyezni. Mindennek legyen meg a maga helye, tudja, mit hol talál és hová kell játék után majd visszatenni. Az elpakolás természetesen még nem megy egyedül, de érdemes elkezdeni a rávezetést. Ha játékosan, vidáman együtt pakoltok el, ezt meg fogja szokni, és később egyedül is szívesebben fogja mindezt megtenni. Ezzel is a rendszeretetre, az önállóságra tudod nevelni.
Mondóka, ének
A mondóka, az ének, segíti a gyermeked érzelmi fejlődését, oldja a gátlásait. Elősegíti a hallásfejlődését, a zenei hallását és az éneklési készségét. Jó hatással van a beszédfejlődésére, az artikulációjára. Mindeközben biztonságérzetet ad neki és élvezi a veled való együttlétet. Nagyon jó, ha mozgáselemekkel is párosítod.
Vers, mese
A vers, a mese nagy hatással van az érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére. Óriási jelentősége van, nélkülözhetetlen a gyermek fejlődése szempontjából. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségére. A verselés és mesélés bensőséges kommunikációs helyzetet teremt, miközben fejlődik emberismerete, gazdagodik szókincse és rendkívül megnyugtatja.
Mesélés közben gyermeked átéli az élményeket, azonosul a főszereplővel. A mese szórakoztat és egyben nevel, általa az életet tanulhatja meg. Érzelmileg szituációkat él át, amiket a való életben nem tehetne meg. A kicsik nagyon szeretik, ha fejből mesélnek nekik, főként a róluk szóló vagy állat történeteket. Biztonsággal tölti el, ha olyan történetet hall, ami már ismerős számára. Minden nap mesélj a gyermekednek, hidd el nagyon megéri!
Alkotójáték
Az alkotáshoz tartozik minden olyan készség, amiben finom mozdulatokkal alkot a gyermek. Mindez a mozgás és látásfejlődéssel van összefüggésben, mivel a kéz és a szem koordinációja, együtt mozgása szükséges hozzá. Az alkotó játék során, a kisgyermek a környezetéből megszerzett ismereteit, illetve a tárgyakról, eseményekről kialakult, belső elképzelésit vetíti ki. Ebben a korban még elsősorban az alkotás öröme a mozgatórugója, nem a végeredmény. A kisgyermek az alkotásait, nem az alapján formázza, amit lát, hanem amit egy adott dologról tud. Ez például a rajzolás során, nagyon szembetűnő lesz majd a későbbiekben.
A rajzolás mozgató rugója elsősorban még maga a mozgás, és a nyomhagyás öröme. A rajzolási kedvet meghatározza a környezet reakciója is. Kb. 1 éves kortól kezdődik a firka korszak, kezdetben lengő firka, majd a körkörös firkálás felé haladva. Még túlmegy a papíron, mivel még nem érzékeli a határokat. Nagyméretű papírt adjál neki, és kezdetben zsírkrétát, vagy vastag, erősen fogó ceruzát. A szabályos ceruzafogásra nem szabad rákényszeríteni, mert fogása görcsös lesz, és elmegy a kedve a firkálástól. Alkotójátékhoz használhattok még gyurmát és festéket is (ujjával pecsételjen).
Bábjáték
A gyermek az életének első három évében teljesen érzelmi beállítottságú, ezért az érzelmi benyomásokra reagál legjobban. A bábjátékban mindig a gyermek érzelmi világára tudsz hatni, így érheted el nevelői céljaidat is. Szinte nincs olyan nevelési terület, ahol a bábjátékot ne lehetne sikeresen alkalmazni. Még a magukba zárkózott kisgyermekek is jobban fel tudnak oldódni, és akár beszédre is nyitottá válnak.
Azokat a mesés bábtörténeteket kedvelik legjobban, ahol saját életük történéseit fedezhetik fel. A bábozással felszínre jöhetnek a mélyen meghúzódó feszültségek, szorongások. Kicsiknél kezdetben csak egyszereplős legyen és lássa a bábozót. A története is az életkoruknak megfelelő, rövid, egyszerű, könnyen érthető legyen.
Zenei élmények
A környezet hangjainak megfigyelése, a szeretett felnőtt kellemes ének és beszédhangja, a spontán dúdolgatása, rendkívüli élményt nyújt a kicsi gyermek számára. A zene könnyen felkelti és fenntartja az érdeklődését, a zene hallgatása közben megnyugszik. A zene pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad számára. Érzelmi alapon segíti az anyanyelv elsajátítását, hozzájárul a gyermek egészséges lelki fejlődéséhez.
Játék az udvaron, játszótéren
Az udvar, a játszótér, a nagymozgásos játékok fő színtere, gyermeked fejlődése és egészségi állapotának fenntartáshoz elengedhetetlen. A kisgyermeknek napi 3-4 órás szabad levegőn való mozgásra van szüksége, mivel agyának oxigénszükséglete a testméretihez képest jóval több, mint a felnőtteké. A hintán és a csúszdán fejlődik az egyensúlyérzéke, a homokozóban a természetes anyaggal ismerkedve fejlődik a kreativitása, kiéli alkotás vágyát. A labdázás és később a kismotorozás során fejlődik térérzékelése, térbeli tájékozódása, iránykövetése. A kúszás, mászás, ugrás, dobás során, alakul a testtudata, összerendeződnek az elemi mozgásai, érzékszervi tapasztalatokat szerezhet.
Hallás- és beszédfejlődés
Az első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. Ezek könnyen képezhető szavak, amelyek egyszavas mondatoknak is tekinthetők. A babád beszédének kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezetében lévők reakciója, a megfelelő beszédpélda. Az utánzási reflex ugyanis ebben az időszakban a legerőteljesebb. Egyszerű szóbeli kéréseket teljesít. Megérti a „nem” szót, előfordul, hogy rázza a fejét is hozzá. Egyszerű szavakat tud mondani, mint „baba, mama”.
Kiejtése természetesen nem pontos, nehézségek mutatkozhatnak a szavak felfogásában, megértésében, sokszor ezt úgy veheted észre, hogy a sajátos szavakat alkot. Ezek a jelenségek a beszédfejlődés természetes velejárói. Nem szabad javítgatni, hanem csak jól kell visszaismételni. A kislányok és kisfiúk beszédfejlődése eltérhet egymástól. Ha egy kislány egy éves kora körül, egy kisfiú másfél éves kora körül nem kezd el szavakat mondani, akkor fokozottan oda kell figyelni a beszédének fejlődésére.
A beszédfejlődés késésének vagy akadályának okai lehetnek:
Öröklődés, jellemzően apai ágon
Magzati életben elszenvedett károsodás
Születési sérülés (pl. oxigénhiány)
Koraszülöttség
Értelmi sérülés, fogyatékosságok
Rendellenes fekvésben születés
Súlyos testi gyengeség
Agysérülés
Idegrendszer fejlődési zavar
Hallássérülés
Ajak- és szájpad hasadék
Elhúzódó, gyakori fülbetegség
Mozgásfejlődéssel összefüggő probléma (mivel a beszéd a mozgás talaján fejlődik)
Alvás
Napközben még 2-szer alszik, erre még szüksége is van, ez összesen napi 13-14 óra legtöbb babának. Mivel a mozgásfejlődéssel járó időszak nagyjából véget ért, így a baba alvása már nyugodtabbá válik.
Étrend
Szeret kézzel egyedül enni, sőt már a kanállal is próbálkozik. Némi segítséggel pohárból tud inni, de a cumisüvegét vagy csőrös poharát azért jobban kedveli. A fehérje szükségletét hússal, tejjel, tejtermékkel (túró, joghurt, sajt) lehet pótolni. Főzelékek, gabonafélék, gyümölcsök mellett tejpépet, főtt tojást, szalámi féléket is ehet. Kaphat már tehéntejet is, de az allergiás reakciókat azért figyelni kell. Ez mutatkozhat evés utáni hasfájásban, hasmenésben. Ügyelj a fokozatos bevezetésre is, és napi fél liternél több tejet ne adj neki.
Most már arra is van lehetőség, hogy 1 éves kor felett is tápszert kapjon a baba. Ezek a 3-as számmal jelöltek, ami tulajdonképpen egy nagyon jó minőségű tejpor vassal, vitaminokkal, nyomelemekkel, ásványi anyagokkal dúsítva. Ezt akár 3 éves korig is adhatod. A másik lehetőség a Junior tejital adása, a tehéntej helyett.
Mozgásfejlődés
- Már egyedül megáll.
- Sok baba már megtesz néhány lépést, bár még gyakran elesik.
- Még gyakran kúszik-mászik, mert így gyorsabban tud közlekedni.
- Guggolásból fel tud állni.
- A lépcsőn lefelé és felfelé is mászik.
- Stabilan ül.
- Jól mászik.
- Felmászik a székre, ágyra.
- Egyedül fel tud állni, és le is tud ülni álló helyzetből.
- Ha kapaszkodik, akkor le tud hajolni a játékért.
- Feltérdel.
- Próbálgatja a leguggolást álló helyzetből.
- Csippentő fogással (mutató és hüvelykujj használata) megfogja a kisebb tárgyakat.
- Mutatóujjával rámutat dolgokra.
- Zenére mozog, bohóckodik.
- Mászásból leül.
- Egy kézben meg tud tartani két tárgyat.
Megjegyzés: A koraszülött babák természetesen később kezdenek el mindent csinálni.
Figyelemfelhívó jelek lehetnek:
- Nem figyel, ha nevén szólítják.
- Nem reagál környezete hangjaira.
- Nem tud önállóan ülni.
- Nem kúszik-mászik.
- Segítséggel sem tud képes állni.
- Kúszás-mászás közben az egyik oldalát húzza.
- Izmai feszesek, nehezen mozgatja a végtagjait.
- Izmai túl lazának tűnnek, mintha rongybaba lenne.
- Mindig csak az egyik kezét használja.
- Elutasítja az ölelést.
- Nem tud egyedül felülni.
- Nem próbál felállni.
- Nem vesz fel szemkontaktust.
- Nem mutat érdeklődést szülei iránt.
- Nem figyel a hang irányába.
- Túl sokat sír, nagyon nehezen lehet megnyugtatni.
- Nem próbálja felhívni magára a figyelmet.
- Nem gesztikulál, mint pl. fejrázás, integetés.
- Nem nyúl a játékért, hogy megszerezze azt.
- Nem mutat rá a tárgyra, amit szeretne megkapni.
- Nem követi mindkét szemével a tárgyakat.
- Nem mond rövid szavakat, vagy szótagokat.
- Nem tud csippentő fogással tárgyat felemelni.
Valamint, ha hirtelen nagy visszaesés jelentkezik olyan képességekben, amiket korábban már birtokolt.
Fotó: Freedigitalphotos.net
Felhasznált irodalom:
Kenéz Kira – Az első 12 hónap titkai
Kisgyermeknevelő-gondozó képzés jegyzetek